Nem kérdés, hogy otthonunk hőszigetelése az egyik legfontosabb teendő, ami kültéri vagy beltéri hőszigetelő anyagok felhasználásával valósítható meg. Bármelyik megoldás mellett is döntünk sokkal energiatakarékosabbá tehetjük a lakásunkat ezzel jelentősen csökkentve az energiaszámlánkat. Az, hogy melyik hőszigetelési módszert érdemes választani, legfőképpen attól függ, hogy mekkora összeget tudunk rászánni.
A két megoldás között ugyanis az egyik legalapvetőbb különbség az, hogy a beltéri hőszigetelés jóval olcsóbb. Emiatt sokan előszeretettel döntenek mellette, ám mielőtt mi is így tennünk érdemes tisztában lennünk a veszélyeivel is. Ebben a bejegyzésünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a beltéri hőszigetelésről, illetve a felhasznált anyagokról. Mindenekelőtt arról lesz szó, hogy milyen előnyökkel, illetve veszélyekkel jár ez a módszer, utána pedig sorra vesszük a beltéri hőszigetelő anyagokat is.
A felújítók azért szokták a beltéri hőszigetelést választani, mert sokkal kevesebbet kell költeni rá, mint a kültérire. Ennek az a magyarázata, hogy egyszerűbb a kivitelezése. Nem kell felállítani állványzatot a homlokzat elé és mivel a benti falak összességében kisebb felületet tesznek ki, ezért kevesebb alapanyaggal is megvalósítható ugyanaz a munka. Ha a lakáson belül hőszigetelünk, akkor el is aprózhatjuk a munkát. Akár helyiségenként is beépíthetjük a beltéri hőszigetelő anyagokat, ha egyszerre mondjuk csak egy kisebb munkát tudunk kivitelezni vagy finanszírozni.
A belső hőszigetelés első hallásra nagyon kedvezőnek tűnik. Ám mielőtt mellette döntenünk tisztában kell lennünk a veszélyével, ami az egyik legnagyobb ellene szóló érv is egyben. Ez pedig nem más, mint az, hogy ha beltéri hőszigetelő anyagokat használunk, vagyis belülről szigeteljük a lakást, akkor hőhidak alakulhatnak ki a falakon.
A hőhidat másnéven energiaelnyelő lyukaknak nevezzük, ami nagyon találó azt tekintve, hogy elnyelik a meleget ezzel lehűtve a falakat bizonyos helyeken. Mivel a hideg és a meleg levegő állandóan kiegyenlítődésre törekszik, ezért a hideg levegő befelé, a meleg pedig kifelé áramlik. Külső hőszigetelés hiányában a hideg levegő különösebb akadály nélkül el tud jutni a fal közepéig. Amikor találkozik a meleg levegővel kicsapódik a pára és amellett, hogy nedvesedés, esetenként penészesedés is fellép, hőhíd is képződik.
Az egyik leggyakrabban alkalmazott anyag az EPS vagyis a hungarocell, ami kiválóan alkalmas a falak hőszigetelésére, amennyiben nem éri őket víz, az ugyanis csökkenti a stabilitását és a hőszigetelő képességét. Viszonylag olcsó és könnyű megoldást kínál, ugyanis kedvező áron lehet hozzájutni és a vágása is nagyon egyszerű. Sőt az is előnye, hogy nem szeretik a rovarok, nem hajlamos a gombásodásra, tűz esetén pedig nem kap lángra.
Az XPS polisztirol nagyon hasonló a hungarocellhez, ám teljesen másképp történik a gyártása. Ennek köszönhetően több pozitív tulajdonsága van, viszont drágább is. Kiváló hőszigetelő képességén túl az is mellette szól, hogy ellenáll a fagynak és taszítja a vizet, tehát a nedvesedésre hajlamos helyiségekben is alkalmazható. Mindemellett pedig a mechanikai erőhatásoknak is ellenáll.
Az üveggyapot szintén egy nagyon kedvelt hőszigetelő, aminek az alapját üvegszálak adják. A belőlük kialakított tekercsek, táblák kiválóan alkalmasak a falak hő- és hangszigetelésére. Amellett, hogy taszítja a vizet, nem éghető és jó páraáteresztő képességgel rendelkezik. Az egyetlen érv, ami ellene szól az az ára, ugyanis ez az egyik legdrágább alapanyag.
Látható tehát, hogy a beltéri hőszigetelő anyagok is remek megoldást tudnak nyújtani, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunk energiatakarékosabb legyen. Ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy a beltéren kialakított hőszigetelés nem teljesen veszélytelen. A falak külső felülete a szigetelőanyag híján ugyanis könnyen át tud hűlni, aminek következtében hőhidak alakulhatnak ki.