A BIM innováció az építészetben – Így segíti a szakembereket
A Building Information Modeling (BIM) forradalmasította az építészetet és az építőipart, messze túlmutatva a hagyományos 2D-s vagy akár a 3D-s számítógéppel segített tervezés (CAD) keretein. Nem csupán egy szoftverről vagy technológiáról van szó, hanem egy komplex munkafolyamatról és adatközpontú megközelítésről, amely az épület teljes életciklusát átfogja, a koncepcionális tervezéstől kezdve a kivitelezésen át egészen az üzemeltetésig és a bontásig. Ez a paradigma-váltás alapjaiban formálja át az építész szakemberek munkáját, új lehetőségeket nyitva a hatékonyság, a pontosság és az együttműködés terén. A BIM lényege az intelligens, adatgazdag digitális modell létrehozása, amely nemcsak geometriai információkat tartalmaz, hanem az épületelemekhez kapcsolódó rengeteg egyéb adatot is.
A BIM alapvető koncepciója az épület digitális ikertestvérének megalkotása. Ez a modell nem csupán vonalak és felületek összessége, hanem parametrikus objektumok rendszere, ahol minden elem saját tulajdonságokkal és a többi elemhez fűződő logikai kapcsolatokkal rendelkezik. Ha például egy falat arrébb mozgatunk, a hozzá kapcsolódó ablakok és ajtók automatikusan követik, a kapcsolódó helyiség területe frissül, és a konszignációkban is azonnal megjelenik a változás. Ez a parametrikus jelleg drasztikusan csökkenti a hibalehetőségeket és felgyorsítja a módosítások átvezetését a teljes tervdokumentációban, amely a hagyományos módszerekkel rendkívül időigényes volt, ráadásul magában hordozta a hiba lehetőségét.
A BIM modellben rejlő információ gazdagsága teszi lehetővé a tervezési folyamat korai szakaszában történő elemzéseket és szimulációkat. Az építészek már a koncepcióterv fázisában képesek energetikai számításokat végezni, bevilágítás-vizsgálatokat futtatni, vagy akár a várható építési költségeket megbecsülni a modell alapján. Ennek köszönhetően megalapozottabb döntések születhetnek a tervezés kezdeti stádiumában, optimalizálva az épület teljesítményét és költséghatékonyságát.
A BIM a korszerű tervezési folyamat szerves része kell legyen
A BIM gyökeresen átalakítja az építészeti tervezés hagyományos fázisait, integráltabbá és iteratívabbá teszi a folyamatot. Már a koncepcionális tervezés során lehetővé teszi a különböző tervváltozatok gyors kidolgozását és összehasonlítását, nemcsak geometriai, hanem funkcionális és teljesítménybeli szempontok alapján is. Az intelligens modell segítségével az építészek könnyebben vizsgálhatják a tömegformálást, az épület tájolását, vagy a belső terek elrendezését, miközben folyamatos visszajelzést kapnak a döntéseik következményeiről. Ez a korai fázisban történő optimalizálás jelentősen javíthatja a végső terv minőségét és csökkentheti a későbbi, költségesebb módosítások szükségességét.
Mindenképpen érdemes hangsúlyozni, hogy az egyik legjelentősebb előny a különböző szakági tervek közötti ütközések automatizált feltárása (clash detection). A BIM szoftverek képesek összevetni az építészeti, a tartószerkezeti és az épületgépészeti modelleket, ennek köszönhetően pedig pontosan azonosítani lehet azokat a helyeket, ahol az elemek fizikailag ütköznének egymással a valóságban (pl. egy gépészeti cső áthalad egy tartógerendán). Ennek a funkciónak köszönhetően a tervezési fázisban kiszűrhetők és orvosolhatók azok a problémák, amelyek a kivitelezés során komoly csúszásokat és többletköltségeket okoznának.
A tervdokumentáció előállítása is jelentősen egyszerűsödik és pontosabbá válik a BIM használatával. Mivel minden nézet (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, részletrajzok) és kimutatás (konszignációk, mennyiségkiírások) közvetlenül a központi 3D modellből származik, a konzisztencia garantált.
Együttműködés és információkezelés BIM környezetben
Érdemes hangsúlyozni, hogy a BIM egyik alapvető erőssége az együttműködés elősegítése a projektben résztvevő különböző szakágak és szereplők között. Az építészek, statikusok, gépész- és elektromos tervezők, kivitelezők és a megbízó mind hozzáférhetnek a releváns modellinformációkhoz egy közös platformon keresztül. Ez lehetővé teszi a párhuzamos munkavégzést, az információk zökkenőmentes áramlását és a tervek folyamatos koordinációját.
Az építész gyakran központi szerepet tölt be ebben a kollaboratív munkafolyamatban. Felelőssége kiterjedhet a modellezési irányelvek meghatározására, a különböző szakági modellek integrálására, az ütközésvizsgálatok lefolytatására és a koordinációs megbeszélések vezetésére. Ez új készségeket igényel az építészektől, beleértve a fejlett szoftverismeretet, a projektmenedzsment alapelveinek alkalmazását és az erős kommunikációs képességeket a multidiszciplináris csapatok hatékony irányításához és a közös célok eléréséhez.
A BIM alapú információkezelés messze túlmutat a geometriai adatokon. A modell elemeihez rengeteg nem-grafikus információ csatolható; például anyag-specifikációk, tűzvédelmi osztályok, akusztikai jellemzők, gyártói adatok, beépítési utasítások, karbantartási információk vagy akár garanciajegyek.
Persze nem szabad elhallgatni, hogy noha a BIM alapú együttműködés számos előnnyel jár, kihívásokat is tartogat. Az eltérő szoftverplatformok közötti adatcsere nem mindig zökkenőmentes, hiszen a hatékony közös munkához elengedhetetlenek a világos szabályok, szabványok és protokollok. Szükség van a projektben résztvevők megfelelő képzésére és a vállalati kultúra átalakítására is, hogy a BIM nyújtotta lehetőségeket teljes mértékben ki tudják aknázni. Azonban a jobb koordináció, a kevesebb hiba és a hatékonyabb információáramlás révén elérhető előnyök messze felülmúlják a kezdeti nehézségeket.
