Minden épületnél szükségünk van időnként felújításra. Nem mindegy azonban, hogy mit, mikor és milyen minőségben újítunk fel. Adunk néhány tippet a sorrendre, megvalósításra vonatkozóan.
A felújításnál (akárcsak az építkezésnél) elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az elvégzendő munkák sorrendjével, illetve azzal, hogy melyik munkát milyen időjárási viszonyok között lehet kivitelezni. Ott vannak például azok a munkálatok, amelyeknél szükség van az építőanyagból való nedvesség eltávozására, vagyis a száradásra. Ehhez a folyamathoz fontos a hőmérséklet és a páratartalom. A homlokzati szigetelést, betonozást vagy a homlokzat színezését például nem lehet 5 fok alatti hőmérsékletben végezni (lehet, csak nem érdemes, mert az alacsony hőmérséklet hatására rendkívüli módon megnő a száradási idő), viszont a födémszigetelést esőben, hidegben is meg tudjuk csinálni. A festési, burkolási munkálatok előtt kell a villanyszerelést vagy az épületgépészeti szereléseket elvégezni és még folytathatjuk a sort. A költségvetés mellett tehát nagyon fontos a sorrend meghatározása, ebben érdemes szakemberek tanácsát is kikérni.
A hőszigetelés alapvetően fontos minden épületfelújításnál. Azoknál a házaknál is érdemes egy energetikai vizsgálatot végezni, amelyeket már korábban szigeteltek. Könnyen lehet, hogy a szakszerűtlenül elvégzett munka vagy a rossz anyagválasztás miatt nem működik olyan hatékonyan a szigetelés, vagy a hőhidak nyomán nedvesedik, penészedik a fal. A hőszigetelésre sokan úgy gondolnak, mint egy egyszerűen, akár barkácsmódszerrel elvégezhető munkafolyamatra. Bizonyos esetekben ez igaz, például a monolit betonfödém szigetelését akár mi magunk is elvégezhetjük tekercses üveggyapottal. Viszont egy bonyolultabb betonfödémnél, fafödémnél vagy akár a tetőtér szigetelése esetében már jobban járunk, ha a szigetelést szakemberekre bízzuk, a legcélszerűbb, egyszerűbb és hatékonyabb megoldás a fújható szigetelés, amivel még hulladék sem képződik, viszont résmentesen szigetelhetünk.
A homlokzati hőszigetelés sem annyira egyszerű, mint amennyire első blikkre tűnik, egy rosszul előkészített vakolatra például hiába építjük fel szakszerűen a hőszigetelőanyagot, ha utána megmozdul, rosszabb esetben lehullik a vakolat a szigetelőanyaggal együtt. Ugyanígy nem szabad spórolni azzal, hogy összebarkácsolunk különböző vastagságú, minőségű szigetelőanyagokat vagy hogy a megadott szigetelőanyag vastagságánál vékonyabb rétegben szigetelünk, előbbi hibánál a legváratlanabb helyeken alakulhatnak ki hőhidak, utóbbinál pedig hiába fizettük ki a szigetelés munkadíját és az anyagköltséget, nem érjük el a kívánt hatást, még egyszer kirendelhetjük a brigádot, hogy a következő szigetelőréteget is vigyék fel.
A felújítási munkálatoknál előfordul, hogy csak egy területet szeretnénk felújítani, azonban az egyik munka magával vonzza a másikat. Például homlokzati szigetelést szeretnénk a házra, de közben a nyílászárók cseréjén is gondolkodunk, akkor érdemes előbb kicserélni az ablakokat, ajtókat és csak utána elvégezni a szigetelést. A nyílászárókat abban az esetben érdemes kicserélni, ha már elhasználódtak a régi fa (esetleg műanyag) nyílászáróink. A fa nyílászárók a nedvesség hatására meg tudnak vetemedni, ha nincsenek rendszeresen ápolva, mázolva, akkor szuvasodhatnak, korhadhatnak. Az üvegszerkezet is lehet elavult, sérült, érdemes javítani vagy cserélni. Viszont ha a nyílászárók még jók, ám a tömítés vagy a vasalat hibádzik, egy ablak-ajtófelújítással olcsóbban megússzuk a felújítást. A nyílászárók cseréjének ára függ az ablakok méretétől, az ablak fajtájától (nyíló-bukó stb.) az üvegszerkezet összetettségétől, a profil anyagától. A munkadíjat is érdemes aktuálisan lekérdezni, könnyen lehet, hogy egy amit ma leírunk, két hét múlva már érvénytelen lesz. A nyílászáró cseréjével (ha szakszerűen építették be), sok ezer forintnyi energiaárat spórolhatunk meg. Persze szükséges hozzá, hogy a szigetelés is rendben legyen és nem árt, ha a fűtéstechnika is korszerű, alacsony fogyasztású, viszont hatékony. A nyílászárókat 20-25 évente érdemes kicserélni vagy felülvizsgálni. Ugyanígy a festés előtt csináljuk meg a villanyszerelést vagy az épületgépészeti szerelést, hogy ne kelljen újra szétvésni a falat, gipszelni, glettelni, festeni.
A fűtéstechnika korszerűsítése is egy olyan terület, amit érdemes belekomponálni a felújítási munkálatokba, hiszen nem csak a komfort terén javíthatunk egy jól megválasztott fűtéstechnikával, hanem jelentősen csökkenthetjük az energiára kiadott költségeket is.
Sok irányban lehet gondolkodni ezen a területen, például lecserélhetjük a konvektoros fűtési rendszerünket kondenzációs gázkazánra, amellyel fűtőtestekben, esetleg padlófűtésben tartjuk melegen a keringetett hőátadó folyadékot, gondolkozhatunk hőszivattyúban (a fűtés hatékonyságához erősen javasolt a padlófűtést, falfűtés, esetleg nagyméretű radiátorok alkalmazása, mivel alacsonyabb hőfokra tudja felmelegíteni a fűtésrendszert, mint egy gázkazán). A hőszivattyút működtethetjük H-tarifáról, így nem lesz annyira drága az elektromos fűtésünk. A fűtés-hűtéstechnika egyik hatékony eszköze a fan-coil (hűtő-fűtő, klímaradiátor-szerű eszközök), amit szintén működtethetünk hőszivattyúról. Pár éve még a napelemes rendszerről üzemeltetett elektromos fűtés számított a legokosabb korszerűsítésnek, ám amióta nem minden területen lehet csatlakoztatni a házi napelemes rendszert az elektromos hálózathoz (illetve az elszámolás átalakul szaldósról havi szaldósra vagy bruttó elszámolásra), már nem éri meg. A fűtésrendszerek anyagára folyamatosan nő (elsősorban a réz miatt), érdemes aktuális árajánlatot kérni.
A felújítás során a szakszerűtlenül elvégzett barkácsolásokkal sokszor jóval nagyobb költségekbe verjük magunkat, hiszen a rosszul kivitelezett kőművesmunkát, festést, hőszigetelést, fűtésrendszert, burkolást javítani kell. Vagyis egy jól bevált módja a spórolásnak, ha megbízható és tapasztalt szakembert keresünk, akinek van referenciája. Egy rosszul elvégzett munka ugyanis további költségeket jelenthet a hibák kijavításával (másik szakemberrel való javíttatással). Persze könnyű azt mondani, hogy jó legyen a szakember, a brigád, de mégis, hogyan szűrhetjük ki a kóklereket, a megbízhatatlan szakikat? Mi a garancia arra, hogy valóban elvégzik majd a rájuk bízott munkát?
Fontos, hogy ne hagyatkozzunk például egy 5 éves garanciavállalásra, ha a cég maga még nem működik legalább 5 éve. Ha nagyobb beruházást vagy felújítást tervezünk, próbáljunk alkudni az áron, de ne várjunk csodákat. És ha már mesterek, sokszor felmerül a kérdés, megéri-e generálkivitelezővel felújíttatni a házat? Egy jó és megbízható generálkivitelező (ha ilyenre találunk) sok szervezési feladatot levesz a vállunkról és szakértelmével biztosítja a megfelelő rendszerek kiválasztását. Természetesen ennek az árát ki kell fizetni, de érdemes figyelembe venni, hogy mennyi munkaóránk menne el, ha mi magunk szereznénk be az anyagokat, szerveznénk a munkavégzést, stb. Vagy ha mi magunk kellene felügyelnünk, hogy minden szakember időben és megfelelően végezze el a feladatát, például ha nekünk kell visszarendelni a vízvezetékszerelőt, mert valamit rosszul kötött be, és amíg az nincs rendbehozva, addig a burkoló sem tud haladni a munkával. És még folytathatnánk a felsorolást.